Dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD treatments from Boehringer Ingelheim
Tartalom
Olyan gyulladásos kórfolyamat, ami a tüdőtágulás és az idült hörghurut egyidejű jelenlétével jár. Az előbbi a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulását jelenti, míg az utóbbi a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja.
A világban több tízmillió beteget érint, ezek között Magyarországon is A dohányosokon kívül veszélyeztetettek dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség azok a személyek is, akik valamilyen poros, mérgező gázokkal terhelt, szennyezett levegőjű körülmények között dolgoznak. Jellemzően ilyen területek a bányászat vagy a vegyipar. Szintén gyakrabban fordul elő a betegség azoknál, akik gyermekkorban többször is légúti fertőzéseket kaptak el.
Végül meg kell említeni a családi halmozódást is, ami egy genetikailag meghatározott hajlam révén alakul ki. Itt egy olyan, vérben található enzim, az alphaantitripszin AAT hiányáról van szó, melynek az a szerepe, hogy gátolja az elasztázt.
Az elasztáz ugyanis a tüdőhólyagocskák rugalmas falának felépítésében résztvevő, a rugalmas szöveti rostokat alkotó elasztin nevű fehérje lebontását végzi. Ez a genetikai hiba, azaz az AAT hiánya csak nagyon ritkán fordul elő.
COPD tünetei és kezelése
A COPD tünetei Mivel a COPD diagnózisa csak akkor állítható fel, ha az idült hörghurut és a tüdőtágulás tünetei egyszerre jelentkeznek, ezért a betegséget ezeknek a betegségeknek a tünetei jellemzik. Az idült hörghurutra jellemző, hogy a beteg folyamatosan, azaz legalább két egymást követő évben, három hónapon át köhög, amihez köpetürítés társul.
Ez a fokozott váladéktermelés a tüdő egyik védekező mechanizmusa az oda érkező szennyezett levegő révén bekerült káros anyagokkal szemben. Ezeket az anyagokat ugyanis a tüdő a légcsőben és a hörgőkben termelődő nyákos váladék segítségével próbálja eltávolítani.
A dohányzás elhagyása javít a népbetegségnek számító COPD-n
A szennyező anyagokkal átszőtt váladék a csillószőrök mozgása révén a szájüreg felé halad. Az idült hörghurutnál a váladék színe fehéres jelleget ölt, ami eltérő a kezelés a dohányzás hipnózis vélemények során létrejövő sárgás vagy zöldes árnyalatú váladéktól.
Az idült hörghurut súlyosbodásakor — főként a dohányfüst hatására — jellemző az obstruktív, azaz elzáródásos hörghurut kialakulása. Ennek során a csillószőrök pusztulása, párhuzamosan pedig a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek szaporodása figyelhető meg.
- Obstruktív tüdőbetegségek – COPD – Otthoni Lélegeztetési Program
- A COPD kónikus idülta kislégutak beszűkülésével járó betegség, melynek két fő csoportja a krónikus bronchitis idült hörgőgyulladás és a tüdőtágulás emphysema.
Ennek következtében a váladéktermelés megnő, annak állaga sűrűbb és tapadósabb lesz. Később a gyulladásos folyamatokban fontos szerepet játszó fehérvérsejtek is megjelennek.
Érzékennyé válik a gyulladt hörgőnyálkahártya. Elsősorban a kilégzés válik nehezítetté.
- A COPD és tünetei
- Dózsa Izabella, tüdőgyógyász A dohányzás az elsődleges, de nem egyedüli kiváltó ok.
Eleinte a nehezített kilégzés, illetve a légutak beszűkülése csak fizikai aktivitás hatására jelentkezik, később azonban már nyugalmi helyzetben is felléphet a légszomj. A tüdőtágulásnál szintén légszomj következik be, mivel ilyenkor a tüdő szövetének gyulladása következtében a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan összeolvadása, roncsolódása alakul ki.
A köhögés rendszerint a reggeli órákban tör rá a betegre, mivel a légzőrendszerben ekkora jelentősebb mennyiségű váladék gyűlik össze az éjszaka folyamán. A fentebb említett tünetek súlyosbodására kell számítani, ha a COPD mellett különböző légúti fertőzések is megjelennek a betegnél. Ki kell kérdezni a beteget a tünetekről, a köhögés jellegéről, kezdetéről, gyakoriságáról.
Nem csak a dohányzás okozhat COPD-t
Az életkörülményeket is tisztázni kell, fennállnak-e valamilyen munkahelyi ártalmak, dohányzás jelen van-e az érintett életében, akár aktív, akár passzív formában. Gyermekkorában gyakoriak voltak-e a légúti fertőzések Ezt követik a fizikai vizsgálatok.
Fontos a beteg légzésének, az annak során hallható hangoknak a megfigyelése. A tüdőtágulást külső jelei is látszódhatnak, igaz, hogy ezek már csak súlyos, előrehaladott állapotban. Ilyen például az alacsonyan álló rekeszizom, a tágult mellkas, belégzéskor pedig az alsó bordaközök behúzódása. Szintén csak súlyos állapotnál értékelhető diagnosztikai eszköz a rutinvizsgálatnak számító röntgenvizsgálat.
COPD – krónikus obstruktív tüdőbetegség
A felvételeken a szövethiány képe is megfigyelhető, amit a léghólyagocskák pusztulása okoz. A vizsgálati módszerek közül a legfontosabb a légzésfunkció-vizsgálat, vagy más néven az úgynevezett spirometria, ami a légzés különböző fizikai paramétereinek mérésére alkalmas.
Ha csak egyszerű hörghurutról van szó, akkor a normál értékekhez képest nem mutatkozik eltérés. A dohányzás már a betegség tüneteinek megjelenése előtt csökkenti a tüdő teljesítményét, ennek ténye a tüdő teljesítményének évente történő vizsgálatával kimutatható.
A vizsgálat azért kiemelten fontos, mert a COPD felismerése sokáig meglehetően nehéz, a mérséklet fizikai megterheléskor jelentkező légszomj már a betegség előrehaladott állapotáról árulkodik.
Kezelése[ szerkesztés ] Jelenleg COPD esetére nincs hatékony kezelés, a tünetek viszont mérsékelhetők, illetve csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható. Az alkalmazható gyógyszerek egy részét rendszeresen kell szedni, másokat igény szerint. Hörgőtágítók[ szerkesztés ] Az ilyen típusú gyógyszerek a légutakat körülvevő izmokat ellazítva járulnak hozzá ahhoz, hogy a köhögés és a légszomj érzése csökkenjen, illetve a légzés könnyebbé váljon. Léteznek szájon át alkalmazandó és belégzendő kiszerelésű hörgőtágítók is.
A COPD vélhetően jelen van a páciensnél, ha az illető a levegőt legalább hat másodpercig képes kifújni, közben pedig sípoló hang figyelhető meg. Ha a tüdőtágulás fiatal korban lép fel, gondolni kell a genetikai okokból fennálló AAT-hiányra, ennek kimutatására a vérvizsgálat ad lehetőséget. Súlyosabb esetben az imént említett alapvizsgálatokat továbbiakkal kell dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség.
COPD 4 oka, 3 tünete és kezelése légzőtornával [teljes útmutató]
Ezek közé tartozik például az EKG vagy a vérgáz-analízis is. Utóbbi dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség egy objektív érték mutatja meg a beteg állapotát, ami a később szükséges oxigénterápia alkalmazása miatt fontos.
Az előrehaladott állapotoknál a légzésfunkció-vizsgálat részét képezi a reziduális volumen érték megállapítása is, ami alapján megtudható, mennyi levegő marad a tüdőben kilégzést követően. Ahhoz, hogy a COPD-t el lehessen különíteni az asztmás nehézlégzéstől, hörgőtágító adatnak be a beteggel, majd 10 perccel később megismétlik a légzésfunkció-vizsgálatot.
Ha a gyógyszer nem befolyásolja érdemben az újbóli értékeket, akkor az asztma kizárható.
A COPD kezelése Mivel a betegség gyógyíthatatlan, ezért a kezelés arra irányul, hogy megakadályozza a légszomj és a fulladás kialakulását, illetve hogy mérsékelje, lassítsa a légzés előrehaladó romlását.
A kezelés a beteg aktív közreműködését is igényli, mivel annak sikerességének egyik alapfeltétele a dohányzásról való teljes és azonnali leszokás.
Ha ez nem történik meg, a leghatékonyabb kezelés sem képes arra, hogy a beteg állapotának romlását megállítsa. A hirtelen jelentkező légszomjra, fulladásra alkalomszerűen használható, gyorsan, de rövidebb ideig ható gyógyszert, az úgynevezett bétaagonistákat alkalmaznak, melyek a simaizmok ellazulását a szimpatikus idegrendszeri bétareceptorokra hatva érik el. Nagyon körültekintően kell ugyanakkor használni őket, mivel túladagolásuk esetén súlyos szívproblémák, többek között szívritmuszavarok léphetnek fel, de fejfájás is lehet a kellemetlen mellékhatások között.
A két fentebb ismertetett szer kombinált formában is alkalmazható, azonban a pontos kezelési forma a betegség állapotától, a tünetek súlyosságától és a FEV1-érték alapján határozza meg a szakorvos.
Tavaly március környékén - egy megfázás után - kezdtem el köhögni, ami nem akart elmúlni. Régebben is, gyerekkorom óta a köhögés mindig erős volt nálam, a megfázások után tovább tartott, egy orvos szerint azért, mert gyerekkoromban volt egy nem kezelt tüdő és hörghurut gyulladásom, amit egy orvos nem vett észre A köhögés egyre rosszabb lett, kaptam köptetőket, az sem volt jó, és miután már nem csak én fáradtam el ettől, de a környezetem is, eljutottam az allergológiára, ahol semmit nem mutattak ki. Ennek ellenére mondta a doktornő, simán lehetek allergiás, de elküldött a tüdőgondozóba. Ott elkezdtek vizsgálni és gondolkodni, mi lehet a bajom.
A hörgőtágító készítmények többségét a beteg a minél nagyobb hatékonyság érdekében egy egyszerű kis adagolós inhalálókészülékből közvetlenül a tüdejébe szívja be. Az alapkezelés kiegészíthető úgynevezett nyújtott hatású, szájon át szedhető teofilinnel is, amik akár órán át is hatékonyan fejtik ki hatásukat, megelőzik az éjszakai, hajnali fulladást.
Tágítják a hörgőket, serkentik az agyi légzőközpontot, növelik a légzőizmok erejét, de a hörgőnyálkahártya gyulladását is csökkentik. Szedésüknél, valamint hatékonyságuknál figyelembe kell venni, hogy egyes gyógyszerekkel párhuzamosan egyáltalán nem szedhetők, míg más szerek mérsékelhetik a hatékonyságukat.
A fentebb ismertetett készítményeket hatékonysági és praktikussági okokból jellemzően kombinálva alkalmazzák. Ezekben a kombinációkban ma már a szteroid gyulladáscsökkentők is helyet kapnak. Köhögéscsillapítókat csak indokolt esetekben, akkor is csak rövid ideig lehet adni, mivel a légutak öntisztulását inkább hátráltatják, mint segítik, ezzel is súlyosbítva a beteg állapotát.
A váladékoldó, köptető szerek alkalmazása nem káros, ugyanakkor csak tüneti kezelést jelent, a betegség lefolyását nem lassítja.
Előfordulhat, hogy antibiotikumok adása is szükségessé válik. Ez akkor válik indokolttá, ha a légutak fokozottan érzékenyek, és valamilyen fertőzés hatására a váladék gennyessé válik és a betegnél láz jelentkezik. A COPD súlyosabb, a vér tartósan alacsony oxigéntartalmával járó állapotában már folyamatos oxigénterápia is a kezelés részét kell, hogy képezze.
Ezt a korábban már említett vérgáz-analízis alapján határozzák meg.
- A dohányzás ártalma és az ellene folytatott küzdelem
- Az okoktól függetlenül gyors orvosi segítséget kell kérni, ha: szokatlan köhögési rohamok és erősebb nehézlégzés jelentkezik.
- Nem csak a dohányzás okozhat COPD-t
- По какому вы делу.
- Живя в такой скученности, обитатели города выработали известную сдержанность по отношению друг к другу, и преодолеть ее было нелегко.
- Abbahagytam a cigarettázást
A betegnek ilyenkor legalább napi 15 órán át oxigéndús levegőt kell belélegeznie orrszondán át. A vér által szállított oxigénszint így oly mértékben növekszik meg, ami már jelentősen javítja az életkörülményeket és a beteg életét is meghosszabbítja. Ma már nagyon modern és korszerű készítmények érhetők el, melyek jelentősen tudják javítani a beteg életkörülményeit.
Klinikánk fül-orr-gégészeti magánrendelésén a pontos diagnózis felállítását követően az Önnek leginkább megfelelő szert fogja javasolni szakorvosunk. Az állapotjavulás eléréséhez fizikoterápiai eljárások, például gyógytornász segítségével elsajátított gyakorlatok alkalmazása is nagyban hozzájárulhat.
COPD tünetei és kezelése - HáziPatika
Olyan testhelyzetek is megtanulhatók, amik eredményesen enyhítik a légszomjat. Szintén jótékony hatással bír a rendszeres, az aktuális egészségi állapottal összhangban lévő testmozgás is.
A COPD kórlefolyása, gyógyulási esélyei A dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség romlására utal, ha a beteg egyre gyakrabban fullad, köhögése, a mellkasi szorítás erősödik, a váladék egyre többször felszaporodik, valamint a fizikai teljesítmény fokozatosan csökken.
A szövődmények megjelenése — például tüdőgyulladás, egyéb fertőzések —értelemszerűen szintén a betegség előrehaladott állapotára utalnak. Ha nem szűnnek meg a tüdőt érő káros szennyeződések, illetve a kezeletlenek maradnak az egyéb tüdő- és keringési betegségek, szintén rosszabbodásra kell számítani.
A tüdőtágulás eredményeként hosszabb távon a tüdőben és a kisvérkörben megnövekszik a vérnyomás, ami a jobb oldali szívfél túlterheléséhez vezet. Ennek és az elégtelen oxigénellátottságnak a következménye a szívkárosodás lesz.
A legsúlyosabb helyzetben olyan életveszélyes állapotok léphetnek fel, mint a szívelégtelenség- vagy leállás, továbbá a légzőizmok kimerülése. Az ilyenkor fellépő súlyos fulladásra extrém esetben az úgynevezett paradox légzés utal. Ennek jellemzője a mellkasi és a hasi légzés váltogatása gyors levegővétel kíséretében.
A beteg szokatlan testhelyzetet felvéve fokozottan használja légzési segédizmait, ami rendkívül megterhelő a rekeszizom számára. A jobb szívfél elégtelenségére az ödémás láb, a dagadt bokák, fáradtság és fulladás utal.
Ha valakinél ilyen fulladást tapasztalunk, ahhoz mindenképpen orvost kell hívni, aki az első ellátást követően a megfelelő szakintézetbe utalja a pácienst. A helyszínen lévő segítő személynek ellenőriznie kell, hogy a beteg bevette-e az előírt gyógyszeradagját.
A COPD és tünetei
Semmilyen fektetést nem kell alkalmaznunk, mivel az érintett ilyenkor felveszi a számára legkedvezőbb testhelyzetet. Biztosítani kell még ilyenkor a friss levegőt dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség, a légzéskönnyítést a az esetleges feszes ruházat meglazításával.
A vészhelyzet esetére előírt gyorshatású készítményt mielőbb adjuk oda a betegnek, de ebben az esetben is figyelni kell a túladagolás okozta veszélyekre. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a genetikai halmozódás veszélye fennáll-e, mivel ilyenkor még inkább el kell kerülni a hajlamosító tényezőket.
Ha a betegség már kialakult, akkor a lehetséges szövődmények megelőzésére kell koncentrálni, valamint az életmódban történő változtatásokkal kell javítani az életminőségen. Az előbbi esetében elsősorban a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelmére, azaz az influenza vagy a tüdőgyulladást előidéző Pneumococcusok dohányzás és krónikus obstruktív tüdőbetegség védőoltás beadatására kell gondolni.
Az életminőség javítására a különböző élethelyzetekben való nagyobb odafigyelés és különböző tanácsok betartása teljes mértékben alkalmas. Például az étkezésre mindig hagyjunk megfelelő mennyiségű időt és teremtsünk nyugodt légkört.
Kerüljük a puffasztó ételeket, mivel ezek a rekeszizmot felnyomva nehezítik a légzést. A nagy étkezések sem tanácsosak, inkább kevesebbet együnk, naponta többször. A fulladás és a teherbíró képesség csökkenésének hatására szorongás alakul ki, ami felületes légzést és újbóli fulladást eredményez. Hogy ezeket a helyzeteket elkerüljük, válasszuk ki azt a mozgásformát, mozgásmennyiséget, ami a teherbírásunknak megfelelő.
A betegség rányomhatja bélyegét a beteg szexuális életére is, mivel a közösülés során szintén fulladás léphet fel. Erről őszintén beszélni kell társunkkal és közösen olyan szexuális életet kell kialakítani, ami nem vezet fulladáshoz.
Az együttlétet megelőzően körülbelül fél órával érdemes a hörgőtágító gyógyszer bevétele.
